Alapszabály

 

1.Az egyesület adatai

1.1.    Az egyesület neve: Hungarian Business Leaders Forum

1.2.    Rövidített neve: HBLF

1.3.    A HBLF székhelye: 1139 Budapest, Váci út 99

1.4.    Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét, székhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

1.5.    Az egyesület honlapjának címe:  www.hblf.hu

1.6.    Az egyesület jogi személy.

 

2.A HBLF célja és tevékenységi köre

2.1.    Az egyesület célja

A HBLF helyi vezető üzletemberek és nemzetközi vállalkozások helyi képviselőinek, valamint Magyarországon befolyásos üzletembereknek a társasága és képviselete, akik az üzleti élet és a társadalom javát szolgáló felelős üzleti magatartás elkötelezettjei, és akiknek célja Magyarország társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlődésének támogatása.

 

2.2.    Az egyesület tevékenysége

Szorgalmazza a vállalati tevékenységek minden szintjén a felelős üzleti magatartás kialakítására irányuló folyamatos fejlődést;

Partneri viszonyokat hoz létre a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi problémák hatékony kezelése céljából ; és

Elősegíti a fenti felelős üzleti magatartásnak és partneri viszonyoknak kedvező, azok feltételeit biztosító környezet kialakítását.

 

A HBLF szoros szakmai kapcsolatot tart fenn az International Buisness Leaders Forum nemzetközi hálózatának szervezeteivel, a CSR Europe-al, a Business in The Community-val és más nemzetközi szervezetekkel. Az együttműködés célja folyamatos információ szolgáltatás a projektekkel, üzleti elképzelésekkel és a legjobb üzleti gyakorlattal kapcsolatban.

A HBLF elsődleges céljai közé tartozik a fejlett és korszerű gazdasági környezet, üzleti élet és jóléti társadalom kialakulásának elősegítése az ezzel kapcsolatos oktatás, tanácsadás, képesség fejlesztés, képzés, teljesítményértékelés és népszerűsítés által.

 

3.Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

3.1.        A HBLF vállalkozási tevékenységet kizárólag a fent ismertetett célok megvalósítása érdekében, azok megvalósítását nem veszélyeztetve folytathat. A gazdálkodás során elért eredményt a HBLF nem osztja fel, hanem azt az előbbiekben meghatározott tevékenységekre fordítja.

 

3.2.        A HBLF politikai tevékenységet nem végez, szervezete politikailag független és politikai pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. A HBLF sem országgyűlési, sem önkormányzati választások során nem állíthat, és nem támogathat képviselő jelöltet.

 

4.Tagság

4.1.             A HBLF-nek tagja lehet minden jogi személynek minősülő, Magyarországon bejegyzett, vagy hivatalos magyarországi képviselettel rendelkező társaság és szervezet, és természetes személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, és az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.  A jogi személyeket szervezetük vezetője képviseli. A HBLF tagja lehet minden, a fenti előírásoknak megfelelő személy és szervezet.

 

4.2.             A HBLF tagjává váló társaságok belépésükkel kinyilvánítják elkötelezettségüket a felelős üzleti magatartás iránt, és elérhetővé válik számukra a HBLF által biztosított egyedülálló, gyakorlaton alapuló tudásanyag, valamint rendelkezésükre állnak az innovatív és stratégiai vezetőképző programok és a célok megvalósítását elősegítő eszközök. A HBLF tagság ugyanakkor nem jelenti a HBLF részéről a taggá váló társaság termékeivel, szolgáltatásaival, illetve a társaság, annak alkalmazottai vagy ügynökei által tett nyilatkozatokkal való feltétlen azonosulást és egyetértés. A HBLF tagjainak képviseletében nem jár el.

 

4.3.             A HBLF teljes jogú szavazati joggal rendelkező tagjai az alábbi tagsági formák valamelyikét választhatják: Főtámogató Tag, Tanácsadó Tag, Vállalati Tag és Természetes személy. Teljes jogú szavazati joggal rendelkező tagnak minősülnek azok a tagok, akik a Közgyűlés által az általuk választott tagsági forma tekintetében meghatározott teljes tagsági díjat fizetik. A Főtámogató Tag, Tanácsadó Tag, Vállalati Tag és Természetes személy jogosultak a Közgyűlésen - szavazati jog gyakorlásával - részt venni és a HBLF-ben tisztséget viselni.

 

4.4.             A HBLF szavazatra nem jogosult, Pártoló Tagja az, aki a Közgyűlés által meghatározott csökkentett mértékű tagsági díjat fizet. Az ilyen tagok jogosultak a Közgyűlésen – szavazati jog gyakorlása nélkül – tanácskozási joggal részt venni, és az egyesület vezető tisztségviselőjévé nem választható.

 

4.5.             Az Egyesület tagjai Tiszteletbeli Tagokat választhatnak meg tagságra, akik a Pártoló Tagokkal azonos jogállással bírnak, azonban éves tagsági díjat nem fizetnek.

 

4.6.             Tagsági szintek

4.6.1.        Főtámogató

A Főtámogató Tagok jogosultságai a Tanácsadó Tagok jogosultságain túlmenően az alábbiak:

-          Kiemelt kommunikációs lehetőség

-          A vállalat CSR-al kapcsolatos tevékenységéről szóló beszámoló megjelentetése az évente megjelenő Good Citizen újságunkban

-          A támogató logójának feltűntetése minden HBLF kiadványban és rendezvényen

-          VIP ültetés az HBLF rendezvényeken

 

4.6.2.        Tanácsadó Tag

A Tanácsadó Tagok jogosultságai a Vállalati Tagok jogosultságain túlmenően az alábbiak:

-          Vállalati profil és CSR tevékenység megjelentetése a HBLF honlapján

-          A támogató nevének feltűntetése minden HBLF kiadványban és rendezvényen

-          Köszönetnyilvánítás a Közgyűlésen

 

4.6.3.       Vállalati Tag

A Vállalati Tagok jogosultak aktívan részt venni a Hungarian Business Leaders Forum minden tevékenységében, továbbá különleges vállalati promóciós jogokban részesülnek:

-          CSR tevékenység megjelentetése a HBLF honlapján

-          Szavazati jog a Közgyűlésen

-          Tagsági listában a vállalat nevének szerepeltetése

 

4.6.4.       Pártoló Tag

Az HBLF küldetésének pártolói, akik részt vehetnek a szervezet tevékenységeiben, de nem rendelkeznek szavazati vagy döntéshozói joggal. A Pártoló tagok különleges vállalati promócióban részesülnek:

-          CSR tevékenység megjelentetése a HBLF honlapján

-          Részvételi lehetőség szavazati jog nélkül a Közgyűlésen

-          Tagsági listában a vállalat nevének szerepeltetése

 

4.7.             A HBLF tagságára jelölt szervezetnek és személynek belépési kérelmet kell előterjesztenie és a HBLF alapszabályának betartását vállaló nyilatkozatot kell tennie. A belépési kérelmet az Elnökség a legközelebbi ülésén megtárgyalja, ahol a felvételről egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással kell határozni. A felvételi határozat és a tagsági díj befizetése hozza létre a tagsági viszonyt. Az elnökség határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

5.A tagság megszűnése

5.1.    A tagsági jogviszony megszűnik:

a)      A tag kilépésével

b)      A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével

c)       A tag kizárásával

d)      A tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával

 

5.2.             A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. (kilépés) A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

 

5.3.             A tagság automatikusan megszűnik a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

5.4.             A tagság megszűnik a tag kizárásával. Kizárásra abban az esetben kerülhet sor, ha a tag jogszabályt, vagy az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. A kizárásról az Elnökség javaslatára a Közgyűlés kizárási eljárást folytat le, melyen egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt. A kizárási eljárásban a tagot a közgyűlésre meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A közgyűlés a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

 

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. A tag kizárása a fenti eljárás alkalmazásával automatikus, ha legalább egy éven keresztül bizonyítottan elmarad a tagdíj megfizetésével.

 

A döntés érvényességét nem befolyásolja a kizárásra javasolt tag jelenlétének vagy képviseletének hiánya, feltéve, hogy a kizárt tag a kizárásra vonatkozó javaslatról a kizárást tárgyaló Közgyűlést 8 nappal megelőzően írásban értesítést kapott. A kizárást kimondó közgyűlési határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

 

5.5.             Az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja, ha a taggal szemben a magyar törvények szerinti csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve gondnok vagy felügyelő kijelölése esetén.

 

6.A tagok jogai és kötelezettségei

6.1.             A tagok jogosultak:

-          a közgyűlésen részt venni, szavazni

-          ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz – az egyesület bármely tisztségére választható

-          közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet

-          a közgyűlésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat és észrevételeket tehet

-          jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait

-          HBLF tagságuk tényét üzleti papírjaikon feltüntetni

-          információt kapni a HBLF tevékenységéről

-          alkalmas időben a HBLF ülésekről szóló beszámolókba betekinteni.

 

 

6.2.             A tagok kötelesek:

-          az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően, rendszeresen tagdíjat fizetni

-          betartani az alapszabály rendelkezéseit, a közgyűlés és az elnökség határozatait

-          az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét

-          a HBLF munkájában aktívan részt venni

-          a HBLF üléseken részt venni.

 

7.A HBLF szervezete

7.1.             Az egyesület szervei:

-          Közgyűlés

-          Elnökség: Elnök, Igazgató, Tiszteltbeli Igazgató, Igazgató-helyettes, Munkacsoport és Szakág vezetők, Ügyvezető igazgató, Ügyvezető igazgató-helyettes

-          Kincstárnok

 

8.Közgyűlés

8.1.             A Közgyűlés a HBLF legfelsőbb szerve, amely minden évben egy vagy több alkalommal ülést tart. A Közgyűlést a vonatkozó előírások értelmében az Elnök, az Igazgató vagy az Ügyvezető Igazgató hívhatja össze. A Közgyűlést tíz teljes jogú tag írásban benyújtott kérelme esetén is össze kell hívni.

 

8.2.             A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a)      az alapszabály módosítása;

b)      az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c)       a vezető tisztségviselők személyében történő változások jóváhagyása;

d)      az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e)      az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f)       az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

g)      a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

h)      döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

i)        az Elnökség és a Munkacsoportok beszámolóinak, valamint az éves beszámolónak és az Elnökség által készített belső szabályzatnak az elfogadása;

j)        határozathozatal kizárási ügyekben.

 

Az éves beszámoló elfogadásához a teljes jogú tagok felének plusz egy tagnak a szavazata szükséges.

 

8.3.             A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály elfogadása, módosítása, és az egyesület más szervezettel való egyesülésének, átalakulásának, vagy megszűnésének kimondása.

 

8.4.             A Közgyűlés határozatképes, ha a teljes jogú tagok 50%-a plusz egy tag jelen van. A tagok személyesen, vagy képviselőjük útján adhatják le szavazatukat.

 

8.5.             Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés határozatképtelen, akkor a megismételt Közgyűlést, az eredeti Közgyűléssel azonos napirendi pontok mellett 15 napon belül kell összehívni. A megismételt Közgyűlés a jelenlevő tagok számára tekintet nélkül határozatképes.

 

8.6.             A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a jelenlévők kétharmados többségű szavazata szükséges, amennyiben a törvény 3/4-es szótöbbséget nem ír elő.  

 

8.7.             A Közgyűlés szabályszerűen összehívott, ha a tagok részére a tervezett napirendi pontokat is tartalmazó meghívó, a Közgyűlés helyének és idejének megjelölésével a Közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább tizennégy (14) nappal postai feladásra kerül. Elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

 

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

8.8.             A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

 

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

8.9.             A teljes jogú tagokat egy-egy szavazat illeti meg.

 

8.10.         Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a)      az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b)      az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c)       az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

 

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

8.11.         A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

8.12.         A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

8.13.         A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)      akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)      akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)       aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)      akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)      aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)       aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

8.14.         A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

9.Elnökség

9.1.             A Közgyűlések közötti időszakban a HBLF munkáját az Elnökség irányítja és a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben helyettesíti a Közgyűlést (kivétel a kizárási ügyekben történő határozathozatal, valamint az Elnök, Igazgató és Igazgató-helyettes megbízása illetve megbízásának megszűnésével kapcsolatos döntéshozatal). Az Elnökség 11 tagból áll. Tagjai az Elnök, az Igazgató, az Igazgatóhelyettesek, az Ügyvezető Igazgató, Ügyvezető Igazgató-helyettes, Munkacsoport és Szakág vezetők. Az Elnökséget az Elnök, az Igazgató és az Ügyvezető Igazgató hívhatja össze, de bármelyik tag kezdeményezheti az összehívását. Az Elnökség évente minimum négy alkalommal köteles ülést tartani. Ülései határozatképesek, ha az Elnökség tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ezen túlmenően ügyrendjét maga határozza meg.

 

9.2.             Az Elnökség dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

9.3.             Az Elnökség saját hatáskörét az Ügyvezető Igazgatóra átruházhatja.

 

9.4.             Az Elnökség tevékenységéről a Közgyűlésnek tartozik beszámolni.

 

9.5.             Az Elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői.

 

9.6.             Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a)      a megbízás időtartamának lejártával;

b)      visszahívással;

c)       lemondással;

d)      a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e)      a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f)       a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével

g)      Az Elnök, az Igazgató, illetve az Igazgatóhelyettesek megbízatása megszűnik, ha a HBLF három egymást követő Elnökségi ülésén nem vesz részt és magát nem menti ki, vagy az általa képviselt tag megszűnik a HBLF tagja lenni, vagy Természetes Személyként megszűnik tag lenni. 

 

9.7.             A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

9.8.             Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

 

9.9.             A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

9.10.         Az egyesület vezető tisztségviselői:

 

Az egyesület elnöke: Czakó Borbála (Bock Ilona, 1112 Budapest, Bod Péter u. 13.)

Az egyesület igazgatója: Richard Skene (Marie Hélèn Bachofen von Echt, 1125 Budapest, Galgóczy u. 58.)

Az egyesület tiszteletbeli igazgatója: Ránki Zsuzsanna (Váli Erzsébet, 1137 Budapest, Szent István park 26.)

Az egyesület Ügyvezető igazgatója: Pataki Eszter (Tamás Éva Mária, 1173 Budapest, Kőröstói u. 13/b.)

Az egyesület Kincstárnoka: Votin Elek (Csanádi Rozália, 1134 Budapest, Váci út 31.)

Az egyesület aktuális munkacsoport és szakág vezetői:

Bonifertné Szigeti Márta (Frics Mária, 1025 Budapest, Zöldlomb u. 16/D)

Bauer Zsolt (Ézsiás Edit, 2000 Szentendre, Nap utca 52/3)

Doszpod Dénes (Szabó Ágnes, 1149 Budapest, Egressy út 166.)

Gothárdi Ibolya (Budai Ilona, 2096 Üröm, Vörösbegy u. 95)

Krahulecz Erzsébet (Szekeres Erzsébet, 119 Avenue de la Fauconnerie, 1170 Brüsszel, Belgium)

Iker Bernadett (Gelei Margit, 1212 Budapest, Ördögorom út 13.)

 

Az egyesület törvényes képviseletét az Elnök, az Igazgató, az Igazgatóhelyettes, az Ügyvezető Igazgató, illetve az Ügyvezető Igazgató-helyettes látja el, ők jogosultak az egyesület nevében történő aláírásra.

 

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

9.10.1.    Az Elnök

 

Az Elnök a Közgyűlés elnöke és elvi irányítást ad a HBLF munkájához. Az Elnök gyakorolja az Elnökség felhatalmazása alapján a HBLF alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

 

9.10.2.    Az Igazgató

 

Az Igazgató vezeti a HBLF Elnökségi üléseit és egyezteti az ülések napirendjét.

 

9.10.3.    Az Igazgatóhelyettes

 

Az Igazgatóhelyettes az Igazgató munkáját segíti.

 

9.10.4.    Az Ügyvezető Igazgató

 

Az Ügyvezető Igazgató a HBLF irodájának vezetője. Feladata a HBLF munkaprogramjának irányítása, az adminisztratív munkák elvégzése. Az Ügyvezető Igazgatót az Elnökség választja ki és javasolja. A javaslat elfogadása esetén Ügyvezető Igazgatóvá az Elnökség felhatalmazása alapján az Elnök nevezi ki és létesít vele munkaviszonyt.

 

9.10.5.    Az Ügyvezető Igazgató-helyettes

 

Az Ügyvezető Igazgató-helyettes az Ügyvezető Igazgató munkáját segíti. 

 

9.10.6.    A Munkacsoportok

 

A Munkacsoportok a HBLF tagvállalatainak munkavállalóiból önkéntesen szerveződnek, maguk határozzák meg tevékenységük szabályait. A Munkacsoportok tevékenységükről az Elnökségnek tartoznak rendszeresen beszámolni.

Munkacsoport vezetőket az Elnökség (a kérdésben érintett Munkacsoport vezetők szavazati jogának figyelmen kívül hagyásával) választja az Elnök, az Igazgató, Ügyvezető Igazgató vagy valamely Elnökség tagja javaslatára. A megválasztott munkacsoport vezetőknek meg kell felelnie a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okoknak, valamint a Ptk. 3:79. § (3) bekezdésében írt rendelkezésének érvényesülnie kell. A munkacsoport vezetők személyének változása az Elnökség határozata, és a Munkacsoport vezető elfogadó nyilatkozata alapján az egységes szerkezetű alapszabályon átvezethető, és a bírósági nyilvántartásba változásként bejelenthető.

 

A Munkacsoport vezetők az egyesületi tag vállalatokkal kell, hogy munkaviszonyban álljanak. Amennyiben munkaviszony nem áll fenn valamely egyesületi tag vállalattal, úgy Munkacsoport vezetővé csak az után választhatók, ha az egyesületnek tagjává válnak tagdíjfizetési kötelezettség mellett.

 

A Munkacsoportok évente 2 alkalommal kötelesek Munkacsoportülést tartani. Automatikusan megszűnnek azok a Munkacsoportok, melyek egy éven keresztül az éves találkozók megtartását elmulasztják. A Munkacsoport megszűnése esetén a Munkacsoport vezetője automatikusan megszűnik az Elnökség Tagja lenni.

 

9.10.7.    Szakágak

A Szakágak tevékenységükkel támogatják a HBLF és a Munkacsoporttok működését az egyesület törekvéseivel és célkitűzéseivel összhangban. A Szakágak által végzett munka szervesen kapcsolódik az egyesület rövid- közép- és hosszú távú terveihez.

 

9.11.         Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a)      az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása

b)      a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése

c)       az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása

d)      részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre

e)      a tagság nyilvántartása

f)       az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése

g)      az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése

h)      az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele

i)        a tag felvételéről való döntés

j)        Munkacsoport vezető visszahívása

k)      döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

 

9.12.         Az elnökségi ülést az Elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

 

9.13.         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)      akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesül

b)      akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)       aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)      akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)      aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)       aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

9.14.      Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

10.Kincstárnok

 

A Kincstárnok feladata az Egyesület vagyongazdálkodásának jogszerű, gazdaságos és hatékony működtetése az Elnökséggel együttműködve és annak irányításával. Felel az Egyesület költségvetésének összeállításáért és a költségvetés végrehajtásáért. A költségvetés tervezéséhez szükséges adatokat a mindenkori költségvetési törvény, valamint az Egyesület határozatai, illetve az Elnökség iránymutatásai alapján gyűjti össze. Feladata a pénzügyi mozgások követése, ellenőrzése, az Ügyvezető Igazgatóval együttműködve költségvetés és beszámoló készítése.

 

11.A HBLF pénzügyi rendje, vagyoni hozzájárulás

 

11.1.         Éves tagsági díj

 

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek, amelyet legkésőbb minden év március 30. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

 

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

11.2.         Tagsági díjak

11.2.1.    Főtámogatói tagsági díj: 680 000 Ft/év

11.2.2.    Tanácsadói tagsági díj: 460 000 Ft/év

11.2.3.    Vállalati tagsági díj: 230 000 Ft/év

11.2.4.    Pártoló tagsági díj: 130 000 Ft/év

 

A tagok felelőssége az általuk választott tagsági díj kifizetésére korlátozódik.

 

12.Vegyes rendelkezések

12.1.         A HBLF megszűnése esetén a követelések behajtása és a ki nem fizetett költségek kifizetése után fennmaradó vagyont a tagok által meghatározott, egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

 

12.2.         Az egyesület a magyar és az angol nyelvet egyaránt hivatalos nyelvként használja. Vita esetén a magyar nyelvű irat az irányadó.

 

12.3.         Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.